Intelligenciáról árulkodó gesztusok
A kéz gesztusai nem csupán megkönnyítik a tanulást,
hanem az agy fejlődésére is jótékony hatással lehetnek.
A kéz gesztusai nem csupán megkönnyítik a tanulást,
hanem az agy fejlődésére is jótékony hatással lehetnek.
Német kutatók arra próbálták választ
találni, hogy bizonyos emberek miért gesztikulálnak többet, mint mások. Bíztak
benne, hogy ezáltal közelebb kerülnek a mindeddig megválaszolatlan kérdéshez:
voltaképpen miért gesztikulálunk?
A berlini Humboldt Egyetem doktorandusza, Uta Sassenberg kollégáival együtt végzett vizsgálata azt mutatja, hogy a kézzel való kommunikáció az agy fejlődésének egyik funkciója, és valószínűleg hozzá is járul e fejlődéshez - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
A kutatók 51 tizenhét éves gimnazistát vizsgáltak meg. A fiataloknak először intelligenciateszteket kellett megoldaniuk, eredményeik szerint két csoportra osztották őket. Ezt követően vizuális feladatok várták őket.
A magas folyékony intelligenciával rendelkező
diákok az elvárásoknak megfelelően jobban teljesítettek e feladatoknál, mint az
átlagos folyékony intelligenciájú társaik. A folyékony intelligencia a
problémamegoldást, tanulást és minták felismerését segíti.
Sokkal érdekesebb volt azonban, hogy a magasabb
folyékony intelligenciájú diákok sokkal többet gesztikuláltak, mialatt
problémamegoldó stratégiájukat írták le. Pontosabban körkörös
mozgást végeztek kezükkel vagy ujjaikkal - mondandójuktól függetlenül.
Kézmozgásuk alapján pedig könnyedén meg lehetett különböztetni a magas és a
közepes intelligenciájú tanulókat.
A Kör, az Egység és Teljesség jele!
O O O O O O O
A diákok agyáról készített MR-felvételek arról tanúskodtak,
hogy a
fokozottabban gesztikuláló, magasabb folyékony intelligenciájú résztvevők
esetében az agy egyes területeinek kortikális szövete vastagabb volt,
mint társaiknál. Ez azt jelenti, hogy bizonyos agyterületeik fejlettebbek voltak.
Egyelőre nem tudni, hogy a gesztikuláció
fokozza-e a folyékony intelligencia fejlődését vagy annak csupán egy
mellékterméke-e - vallja be Sassenberg. Azt azonban sikerült igazolni, hogy azok a
gyerekek, akiket gesztikulálásra buzdítanak új feladatok tanulásakor, jobban
tanulnak, mint azok a gyerekek, akiknek ezt megtiltják!
Janine Driver, a washingtoni testbeszéddel foglalkozó intézet elnöke szerint a jelenség, amikor a szánk elé kapjuk a kezünket, egy úgynevezett nyugtató gesztus, hasonló ahhoz, amikor a kisbabák a hüvelykujjukat szopják.
Amikor kezünkkel megérintjük az arcunkat, mintha azt
üzennénk magunknak: „nincs semmi baj, minden rendben”. Olyan
érzésünk lesz, mintha édesanyánk ölelne át minket.
Ugyanígy, ha szörnyű baleset
szemtanújaként vagy egy rossz hírt hallva, kezünket a szájunk elé tesszük, azt fejezzük
ki, hogy több
dolgot már érzelmileg nem vagyunk képesek befogadni.
Ugyanakkor a testbeszéd kutatók azt is
megfigyelték, hogy ezek a gesztusok nem működnek mindenhol a világon ugyanúgy,
és a nők is hajlamosabbak eltakarni az arcukat, mint a férfiak, akikre inkább
az jellemző, hogy mutatóujjukkal az ajkukhoz érnek, kezükkel pedig az állukat
támasztják meg.
Szintén a félelem jele lehet, ha megmarkoljuk a csuklónkat, vagy mutatóujjunkkal eltakarjuk felső ajkunkat, miközben kezünket állunkra helyezzük.