Árulkodó gesztusok

Intelligenciáról árulkodó gesztusok

A kéz gesztusai nem csupán megkönnyítik a tanulást, 
hanem az agy fejlődésére is jótékony hatással lehetnek.

Német kutatók arra próbálták választ találni, hogy bizonyos emberek miért gesztikulálnak többet, mint mások. Bíztak benne, hogy ezáltal közelebb kerülnek a mindeddig megválaszolatlan kérdéshez: voltaképpen miért gesztikulálunk?

A berlini Humboldt Egyetem doktorandusza, Uta Sassenberg kollégáival együtt végzett vizsgálata azt mutatja, hogy a kézzel való kommunikáció az agy fejlődésének egyik funkciója, és valószínűleg hozzá is járul e fejlődéshez - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

A kutatók 51 tizenhét éves gimnazistát vizsgáltak meg. A fiataloknak először intelligenciateszteket kellett megoldaniuk, eredményeik szerint két csoportra osztották őket. Ezt követően vizuális feladatok várták őket.

A magas folyékony intelligenciával rendelkező diákok az elvárásoknak megfelelően jobban teljesítettek e feladatoknál, mint az átlagos folyékony intelligenciájú társaik. A folyékony intelligencia a problémamegoldást, tanulást és minták felismerését segíti.

Sokkal érdekesebb volt azonban, hogy a magasabb folyékony intelligenciájú diákok sokkal többet gesztikuláltak, mialatt problémamegoldó stratégiájukat írták le. Pontosabban körkörös mozgást végeztek kezükkel vagy ujjaikkal - mondandójuktól függetlenül. Kézmozgásuk alapján pedig könnyedén meg lehetett különböztetni a magas és a közepes intelligenciájú tanulókat.
  

A Kör, az Egység és Teljesség jele!

     

O O O O O O O

     

A diákok agyáról készített MR-felvételek arról tanúskodtak, hogy a fokozottabban gesztikuláló, magasabb folyékony intelligenciájú résztvevők esetében az agy egyes területeinek kortikális szövete vastagabb volt, mint társaiknál. Ez azt jelenti, hogy bizonyos agyterületeik fejlettebbek voltak.

Egyelőre nem tudni, hogy a gesztikuláció fokozza-e a folyékony intelligencia fejlődését vagy annak csupán egy mellékterméke-e - vallja be Sassenberg. Azt azonban sikerült igazolni, hogy azok a gyerekek, akiket gesztikulálásra buzdítanak új feladatok tanulásakor, jobban tanulnak, mint azok a gyerekek, akiknek ezt megtiltják!

Árulkodó gesztusok

Janine Driver, a washingtoni testbeszéddel foglalkozó intézet elnöke szerint a jelenség, amikor a szánk elé kapjuk a kezünket, egy úgynevezett nyugtató gesztus, hasonló ahhoz, amikor a kisbabák a hüvelykujjukat szopják.

Amikor kezünkkel megérintjük az arcunkat, mintha azt üzennénk magunknak: „nincs semmi baj, minden rendben”. Olyan érzésünk lesz, mintha édesanyánk ölelne át minket.

Ugyanígy, ha szörnyű baleset szemtanújaként vagy egy rossz hírt hallva, kezünket a szájunk elé tesszük, azt fejezzük ki, hogy több dolgot már érzelmileg nem vagyunk képesek befogadni.

Ugyanakkor a testbeszéd kutatók azt is megfigyelték, hogy ezek a gesztusok nem működnek mindenhol a világon ugyanúgy, és a nők is hajlamosabbak eltakarni az arcukat, mint a férfiak, akikre inkább az jellemző, hogy mutatóujjukkal az ajkukhoz érnek, kezükkel pedig az állukat támasztják meg.

Szintén a félelem jele lehet, ha megmarkoljuk a csuklónkat, vagy mutatóujjunkkal eltakarjuk felső ajkunkat, miközben kezünket állunkra helyezzük.

A legegyetemesebb kifejezése a félelemnek azonban a tágra nyitott száj és a felvont szemöldök. „Ez benne van minden ember génjében, függetlenül attól, hogy fekete, fehér vagy hispán az illető, Irakból, Zimbabwéből vagy Chicagóból származik” – összegezte megfigyeléseit Driver.

Most pedig lazíts ...